No, eredetileg ebben a bejegyzésben még a ficem bevezetése volt olvasható, ám azt most kimásoltam, s létrehoztam itt a blogon belül egy külön oldalt, mely a Gothic címet viseli, ott baloldalt meg is található ;) Arra katt! Emellett ott láthatjátok majd a fogalomtárat is, azokat a szavakat, közérdekű infókat, amiket a ficben vastaggal jelöltem ki.
Jó szórakozást kívánok hozzá! x)
E heti bejegyzésem először is egy ajánlással indul. Az alábbi néhány sorban egy animációs rajzfilmről fogok egy kis bevezetőt írni, melynek címe: Fel!/Up! Kétszeres Oscar-díjas (Legjobb animációs rajzfilm; Legjobb eredeti filmzene, 2010) díjas, a Disney és a Pixar rendezésében. Igyekszem spoilermentesen fogalmazni, szóval most megpróbálom nem olyan hosszan összefoglalni a történetet (érzem, nem nagyon fog sikerülni, szóval vigyázat! xD).
A történet elején egy kisfiút láthatunk, ki a moziban ücsörögve néz egy dokumentum filmet egy híres kalandorról, kinek nagy rajongója. Ő Carl Fredriksen (mármint a kisfiú :P). A moziból hazafelé menet egy romos ház falaiból hangok szűrődnek ki, benéz, s látja, hogy egy szeplős, fogatlan vörös hajú lány, Ellie kis kalandor klubbá alakította a helyiséget. Így ismerkednek össze, s együtt szövögetik nagy kalandjukat, hogy a házuk a dél-amerikai Paradise Falls vízesésnél lesz. Ezt Ellie kislányként meg is ígérteti Carllal. Ellie-nek van egy kis könyve, melynek címe 'Kalandjaim könyve'. Ebbe lejegyezte álmai kalandjait. S hagyott egy olyan részt, hogy 'Ami még rám vár.' Teltek múltak az évek, Carl és Ellie összeházasodtak, egy munkahelyen dolgoztak, Ellie állatgondozóként, Carl pedig lufiárusként. Együtt öregedtek meg, s sajnos Ellie tért örök nyugovóra. A könyvét Carl-ra bízta. Carl-ból talán az egyedüllét hatására zsémbes öregember lett, s már nyugdíjas otthonba dugnák egy csúnya eset miatt, amikor is elhatározza, hogy elviszi a házat Paradise Falls-hoz. S ezt milliónyi lufi segítségével végre is hajtja. Ám jön közbe egy kis bökkenő, egy Russel nevű cserkész fiúcska személyében, kinek már csak az 'Idősek megsegítéséért' járó jelvény választja el, hogy őrvezetővé léptessék elő. S ez tulajdonképpeni az összefoglaló, innentől már nézzétek meg :P.
Na jó...annyit még hozzáfűzve, hogy a kettejük kalandját láthatjuk, hogy hogyan juttatják el Paradise Fallshoz a házat, milyen akadályok s új kalandok kerülnek az útjukba. A rajzfilm tele van humorral és mily érdekes módon, kalanddal :D...azaz inkább izgalommal, s egy csipetnyi drámával, de még annál is több érzelemmel. Garantált kellemes, esti szórakozás, nem csak a kicsiknek, de még a 88 esztendős dédnagyanyámnak is ajánlom! :D Az Ocart is megérdemelte, talán az akadémikusokat is az a jelenet hathatta meg, amitől én is, még a film megnézése után is vagy fél óráig folyt patakokban a könnyem :'). Filmzeneileg is kiérdemlő alkotás, ha engem zenében egy hangszer meg tud fogni lelkileg-érzlemileg, az csakis kettő lehet: a hegedű és zongora játékok. Itt utóbbin van a hangsúly...s egyszerűen csodálatos! Más szavakkal most nem tudom leírni. :D Szóval, aki csak teheti, nézze meg eme remekművet, s várom rájuk a kommenteket, véleményeket! ;) Addig is, itt láthatjátok a trailert:
Mint a címben is említettem, duplán is kalandra fel. Ez csak annyit tesz, hogy másfél évnyi kihagyás után újra elkezdtem írni a fantasy-kaland ficemet, melynek alapja Gothic nevezetű, RPG (role playing game/szerepjáték) típusú játék. Régebben már megvolt az iromány, csak akkor még a laptopomra jegyeztem fel mindent, s egyszer minden laptop életében is eljön, hogy olyan szervízes tisztogatást végeztek rajta komolyabb bajok esetén, hogy minden adat elszállt. Így sokáig kedvem sem volt újra írni, meg a játék első részét alig tudtam beszerezni letöltős oldalakról, mert a nagyjában egy olyan bug volt, amivel képtelen voltam továbbvinni a történetet. Eltelt másfél év, s most a nagy semmittevésemben úgy döntöttem, hogy újra hozzálátok, s tanulva az előző esetből, most már papírra is vetem az események áradatát ;). Amúgy is, eddig én olvastam mások ficeit, de a legtöbb anime jellegű volt...jónak jók, vannak nagyon jók, egyesek űber-királyak...de tény, egy idő után ráun az ember, s vágyik a változatosságra. Láttam itt-ott Gyűrűk Ura és Harry Potter ficeket, azokkal meg nagyon kritikus voltam, nagyon egy se jött be. Lehetséges, hogy ezzel a művel én is magasra teszem a mércét, hisz sokak akik ismerik a játék-trilógiát (de valószínűleg hamarosan tetralógia lesz belőle...), ők fognak nagyon kritikus szemmel ítélni. Hisz a játékban, mindig három fő választási lehetőség adódik (azaz, hogy melyik oldalra állunk), én próbálom az arany középút felé terelni a történetet. A lényeg, hogy talán egy kis változatosságot tudok vinni a fic-olvasók és rajongók szívébe ;). Tehát mégegyszer: a fic 99,5%-ban fantasy/kaland jellegű lesz, tehát csak azok olvassák, akik kedvelik az e témájú írományokat. :D A maradék fél százalék...igen, abban lesz egy nagyon csipetnyi, nagyon leheletnyi animés utalás...de ez majd csak a történet olvasása során derül ki! ;)
A fejezeteket egy ideig a blogomba írom, itt biztosabb helye van most, mint az AFS-nél. Ha ott is megoldódik az admin-probléma (azaz, már napi, vagy órai rendszerességgel kerülnek fel ficek xD), akkor ott is megtekinthető lesz. A bevezetőt az ezt követő sorok után már lehet is olvasni, s értékelni ;).
Szép napot!
Nos, tegnapi bejegyzésemben ígértem egy kis "klasszikus csemegét." A címből már valamit sejteni lehet, de előtte egy kis ízelítő ;). Utóbbi napokban, mivel elég sok az ún. "szabadidőm" (sajnos), így hogy ne unatkozzak s punnyadjak egész nap, az olvasás mellett a fordítás tud valamennyire kikapcsolni. S Skeeter egykori dalszöveg fordítása révén kedvet kaptam, hogy én is "alkossak" egy hasonlót, ám én egy régi, 1993-es klasszikushoz, s igazán szép, romantikus számhoz nyúltam hozzá. Igen, ahogy a cím is árulkodik, ez Meat Loaf-tól az I would do anything for love. Lehet hogy egyesek pusztán cím alapján nem ugrik be miről is lehet szó, de ha lenn a YouTube-os vidit megnézik, akkor szerintem már emlékezni fognak x). Ezzel a számmal futott be Meat Loaf, a dal több mint 28 országban vezette több hétig a toplistákat, a single-album (az, amelyiken csak a szám található a maga 12 percével) platinalemezes lett. S nem csak zeneileg, de leginkább mondanivalóilag váltja ki az emberekben a hidegkirázós hatást. Persze ezt pozitív értelemben tessék venni, hogy már annyira jó, hogy libabőrös lesz tőle az ember, biztos volt már hasonló élményetek ;). Na de nem húzom tovább a szót, íme a dal, s a fordítás:
Meat Loaf - I would do anything for love
And I would do anything for love,
I'd run right into hell and back.
I would do anything for love,
I'll never lie to you and that's a fact.
But I'll never forget the way you feel right now, oh no, no way.
And I would do anything for love,
Oh I would do anything for love,
I would do anything for love,
But I won't do that,
No I won't do that.
And some days it don't come easy,
And some days it don't come hard,
Some days it don't come at all, and these are the days that never end.
And some nights you're breathing fire.
And some nights you're carved in ice.
Some nights you're like nothing I've ever seen before or will again.
And maybe I'm crazy.
Oh it's crazy and it's true.
I know you can save me, no one else can save me now but you.
As long as the planets are turning.
As long as the stars are burning.
As long as your dreams are coming true, you'd better believe it!
That I would do anything for love,
And I'll be there till the final act.
And I would do anything for love,
And I'll take the vow and seal a pact.
But I'll never forgive myself if we don't go all the way, tonight.
And I would do anything for love,
But I won't do that.
No, I won't do that!
I would do anything for love,
Anything you've been dreaming of,
But I just won't do that.
[x2]
[Solo]
And some days I pray for silence,
And some days I pray for soul,
Some days I just pray to the god of sex and drums and rock 'n' roll!
And maybe I'm lonely,
That's all I'm qualified to be.
There's just one and only, one and only promise I can keep.
As long as the wheels are turning.
As long as the fires are burning.
As long as your prayers are coming true, you'd better believe it!
That I would do anything for love,
And you know it's true and that's a fact.
I would do anything for love,
And there'll never be no turning back.
But I'll never do it better than I do it with you, so long, so long.
And I would do anything for love,
Oh, I would do anything for love,
I would do anything for love,
But I won't do that.
No, no, no, I won't do.....
I would do anything for love.
Anything you've been dreaming of.
But I just won't do that!
[x3]
But I'll never stop dreaming of you,
Every night of my life.
No way.
And I would do anything for love.
But I won't do that.
No I won't do that.
[Girl]
Will you raise me up, will you help me down?
Will you get me right out of this God forsaken town?
Will you make it all a little less cold?
[Boy]
I can do that. Oh I can do that.
[Girl]
Will you cater to every fantasy I've got?
Will you hose me down with holy water, if I get too hot? Hot!
Will you take me places I've never known?
[Boy]
Now I can do that! Oh oh now, I can do that!
[Girl]
After awhile you'll forget everything.
It was a brief interlude
And a midsummer night's fling,
And you'll see that it's time to move on.
[Boy]
I won't do that. I won't do that.
[Girl}
I know the territory, I've been around,
It'll all turn to dust and will all fall down,
Sooner or later, you'll be screwing around.
[Boy]
I won't do that. No, I won't do that.
Anything for love,
Oh, I would do anything for love,
I would do anything for love,
But I won't do that.
No, I won't do that.
Meat Loaf - Bármit megtennék a szerelemért
És bármit megtennék a szerelmért
Egyenesen a pokolba futnék oda és vissza.
Bármit megtennék a szerelemért
Sosem hazudtam neked, s ez tény.
De sosem fogom elfelejteni, ahogy most érzel, oh nem, nem lehet.
És bármit megtennék a szerelemért
Oh, bármit megtennék a szerelmért.
Bármit megtennék a szerelemért
De már nem teszem meg,
Nem, már nem teszem meg.
És néhanapján nehezen jön,
És néhanapján könnyen jön.
Néha egyáltalán nem jön, és ezek azok a napok, mik örökké tartanak.
És némely éjszakán tüzet lehelsz,
És némely éjszakán jéggé fagysz,
Néhány éjszakán semmivé válsz, amit valaha is láttam vagy fogok újra.
És talán őrült vagyok,
Oh, mily őrült és mily igaz.
És tudom, te megmenthesz, senki más nem képes most rá, csakis te.
Mindaddig, amíg a bolygók keringenek,
Mindaddig, amíg a csillagok ragyognak,
Mindaddig, amíg az álmaid valóra válnak, jobb ha ezt elhiszed!
Hogy bármit megtennék a szerelemért,
És én a végsőkig ott lennék.
És bármit megtennék a szerelmért,
Fogadalmat teszek, s pecséttel zárom le.
De soha nem fogom megbocsátani magamnak, ha nem csináljuk végig, ma este.
És bármit megtennék a szerelmért,
De már nem teszem meg,
Nem, már nem teszem meg.
Bármit megtennék a szerelemért,
Bármit, amiről csak álmodni mertél,
De már nem teszem meg. [2x]
És néhanapján csendért imádkozok,
És néhanapján lelkekért imádkozok,
Néhanapján már a szex, a dobok és a rock 'n' roll istenéhez fohászkodok.
És talán magányos vagyok,
Ez minden, mire képezve lettem.
Egyetlen egy, csak egyetlen egynek tudok ígéretet tartani.
Mindaddig, amíg a kerekek forognak,
Mindaddig, amíg a tüzek kigyulladnak,
Mindaddig, amíg az imáid valóra válnak, jobb ha elhiszed!
Hogy bármit megtennék a szerelemért,
És tudod, hogy ez igaz, s ez tény.
Bármit megtennék a szerelemért,
És ott már nem lesz visszaút.
De már soha nem teszem jobbá, mint ahogy veled teszem, oly sokáig, oly sokáig.
És bármit megtennék a szerelemért,
Oh, bármit megtennék a szerelemért,
Bármit megtennék a szerelemért,
De már nem teszem meg,
Nem, nem, nem, már nem teszem meg.
Bármit megtennék a szerelemért,
Bármit, amiről csak álmodni mertél,
De már nem teszem meg. [3x]
De soha nem fogom abbahagyni rólad az álmodozást,
Életem minden egyes éjszakáján.
Semmiképpen sem.
És bármit megtennék a szerelemért.
De már nem teszem meg,
Nem, már nem teszem meg.
[Lány]:
Fel fogsz-e emelni, segíteni fogsz-e nekem?
Elviszel-e ebből az Isten háta mögötti városból?
Megteszed-e mindezt kevésbé ridegebben?
[Fiú]:
Meg tudom tenni. Oh, meg tudom tenni.
[Lány]:
Gondoskodsz-e minden elgondolt képzeletemről?
Lehűtesz-e szentelt vízzel, ha túl forró leszek? Forró!
Elviszel-e olyan helyre, amit én nem ismerek?
[Fiú]:
Most már meg tudom tenni. Oh, oh, most már meg tudom tenni.
[Lány]:
Egy idő után mindent el fogsz felejteni.
Csak egy rövid közjáték volt
És egy nyári este eltellik,
S észreveszed, hogy itt az idő tovább állni.
[Fiú]:
Nem fogom megtenni. Nem fogom megtenni.
[Lány]:
Tudom, hogy az a hely, ahol voltam,
Mind elbukik, s porrá fog válni,
Előbb vagy utóbb, be fogsz csavarodni.
[Fiú]:
Nem fogok. Nem, nem fogok.
Bármit a szerelemért,
Oh, bármit megtennék a szerelemért,
Bármit megtennék a szerelemért,
De már nem teszem meg.
Nem, már nem teszem meg.
Nos, íme ez lenne az, lehetnek benne hibák, s igaz kicsit túl sok benne az ismétlés, de mint ugye, nem formailag kell nézni a dalt, hanem zeneileg s mondanivalóilag ;). Ez mostanában került elő a kiírt zenei dvd-im közül ez a dal, s amint hallgattam, újra a nosztalgiázás fogott el...egy nem is olyan rég történt esetről...de ebbe itt nem megyek bele. A lényeg az, s az üzenetem egyben ez a szám is a szingli férfi társadalom felé, másrészt: a rohadt életbe, igenis ne töketlenkedjetek, cselekedjetek, merjetek a végsőkig elmenni a szerelem érdekében! De persze figyeljetek olyan apróságokra, mint a sűrű rózsaszín köd (azért ne legyünk túlzottan elvakultak sem), vagy a kihasználás. Ha látjuk, hogy nem kölcsönös a viszony, vagy csak a pénzünkre hajt, ne is folytassuk, ne rokkanjunk bele. Szóval, adjatok bele mindent, amit csak tudtok, legalább ti legyetek férfiak!
No, abbahagyom már az írást, így is túl hosszúra, s hosszú ideig tartott, már az ujjaim is elfáradtak xD.
A tegnapi bejegyzésemben írtam, h még aznap este gyorsba írok valamit. Hát elmaradt, mert egyrészt fejfájással küszködtem, s erre még rátett egy lapáttal az anyummal való vita -.-". Természetesen a punnyadásomról, meg hogy nem keresek melóról szólt. Persze szokásom szerint próbáltam helyesen érvelni az én igazam mellett is, de ő neki mindig volt rá egy kész válasza, amivel "lenyomott". No mindegy...lassan az őrület határáig megyek el, hogy kiharcoljam valaha is az igazamat...s akkor már egy dilidoki segítségét kell kikérnem...
De térjünk át egy kissé kellemesebb témára, még pedig a két top shounen manga tegnap megjelent legújabb fejezeteiről. A témában nem jártasak, de érdeklődők innentől ne olvassák, mert spoiler lesz számukra x). Először kezdem a Bleach-el. Már 3 fejezeten keresztül a chapterek címe A kiégetett pokol, amely főleg Yamamoto főkapitány és főgonoszunk, Aizen harcáról szól. Közben jött egy kis "zavaró tényező" Wonderweiss (továbbiakban Ww) személyében is, kiről megtudtuk, hogy Aizen csupán azért alkotta meg (s amiért annyira kellett leginkább Aizennek a Hyougokyu, szerény véleményem szerint), hogy elzárja vele Yama bá' kardjának a képességeit. Ez viszont nem zavarta az öreget. Régebben még csodálkoztunk, mitől olyan izmos a vén szatyor, hát ezt is bebizonyította, hogy puszta kézzel helyben hagyta a gügyögős Arrancarunkat. De Aizen szerint az öreg nem értette meg az 'elzárni' szót, így elmagyarázta, hogy a nem használt képességeket a kardjába zárta el, de amiket szabadon engedett, azt Ww nyelte el. Ő meg ugye halott...s az elzárás előtt is Yamamoto készült egy ütős támadással, amit Ww nyelt el...innentől meg el lehet képzelni...ha az öreg nem ugrik rá Ww holttestére, tompítani a robbanást, szerintem még a Nagy Bumm is megirigyelhette volna xD. Így az öreg is tropa lett, Aizen már végezne vele, de a vén róka a szokásos lefogós módszerével, sarokba szorítja Aizent egy 90-es szintű mágiával (Hadou #96 - Ittou Kasou = Árva penge hamvasztása). Tessai 88-as Hiryugekizokushintenraiho-ja bakfitty ehhez képest :P. Aizen kissé megpörkölődik, s menekülni próbál, amikor is főhősünkkel, Ichigoval maszkkal a fején, találja szembe magát, s itt vége is a fejezetnek. Nos, Yama bá'-t sokan makacs vén szivarnak könyvelték el, meg csőlátónak. Ami részben igaz is, de itt most láthattuk, hogy mennyi mindenre képes, hogy megvédje nem csak Soul Society-t, de az emberi világot, azon belül is Karakurát, Ichigo szülővárosát, bármennyire is lekezelően viselkedik vele az öreg. Szal most mutatott valami plussz pontnak érő dolgot is, tisztelet érte. Sokan vitáznak, még afelől, hogy mivan, ha ez illúzió megint? Elárulom: NEM AZ! Ezt már Yama is megmondta...érezte Aizent a kardja lélekenergiáján keresztül, szóval biztos volt benne. De itt meg vitatkoznak, hogy mi van, ha Ww volt az illúzió? Könyörgöm, ennyire ne bonyolítsuk már túl, azért Kubo sem tömörít bele ennyi csavart. Szóval ezen fejezetek eseményei mind valósak voltak, akár hiszik egyesek, akár nem...de legyenek már észnél, ők nincsenek Kyouka Suigetsu hatása alatt :D.
És most Naruto. Egy gyors összefoglaló: Őribancsága, Sakura (bocs akinek nem tetszik, de elviselhetetlen nekem a lány viselkedése ^^) fejébe vette, hogy egyedül végez Sasukével. Még el is akarta hitetni vele, hogy az oldalára áll, ehhez azonban meg kellett volna ölnie a legyengült Karint. Ám jött Kakashi, megmentve ezzel Sakura és Karin életét is egyben. Egy kis Kakashi vs. Sasuke, utóbbi persze hülye módon, látását kockáztatva Susanooval támad. Már "vakulna meg", megzavarodik, ezt kihasználva ribisége egy mérgezett kunai-al (ááá >.<") hárulról le akarja szúrni. Sasuke észreveszi, ellentámadásba lendül, de ekkor jön főhősünk, Naruto, s megmenti a lányt. A két rivális újra szembekerül egymással, közben Naruto hosszasan ecseteli, miért is harcol Sasukéért, mi is a célja ezzel. Chidori vs. Rasengan összecsap, senki nem kerül ki győztesként, de Szöszke majdnem oda lesz, ha a falnak csapódását nem tompítja le Zetsu. Látva a fiú gyengeségét, értesíti Madarát, ő jön is, visszavonulnának, amikor Naruto még egy utolsót szólva befejezi a mondanivalóját. Ebben a részben láttam egy halvány reménysugarat a teljesen gonosszá s bosszú éhessé vált Sasukéban. Talán nem annak látszik, de én úgy vettem ki, mintha egy könnycsepp gördült volna le az arcán, amikor megkérdezte Narutotól, hogy miért törődik még ennyire az ő sorsával. Mikor az említett szimplán azt válaszolta, "Mert a barátod vagyok", akkor még a döbbenet is kiült az arcára. Nem csak Naruto eszméletlenül hatásos meghatós szavai, de még ezek az apró jelek a reménysugárra is megdobbantották a szívemet.
Lehet bárki, bármennyire lesüllyedt, akár egy mangában, akár a valós életben, ha van akár egyetlen egy igaz barátunk, aki mindig ott van mellettünk, minden bajban, s segít kilábalni belőle, segít helyrehozni, megváltoztatni minket, addig mindig van remény bármire. S azt hiszem nem csak Kishimoto-nak, de számomra is, nekem ők az igazi hősök.
E sorokkal most búcsúzom, holnap egy klasszikus csemegével fogok szolgálni rendszeres és láthatatlan olvasóimnak egyaránt! ;)
A hétvége leginkább a semmittevés, neten lógás, munkakereséssel töltődött el. Utóbbihoz annyi, hogy találtam párat, amiket a héten néztem/nézek meg, szal ezekről majd később. Anyum említette szombaton, hogy egész héten be vagyok gubózva a szobámba, s ez rosszat tesz az egészségemnek. Persze, mert a saját házamban és falumban KELL bújdosnom. Miért is? Ugye, mint említettem anno (egyeseknek lehet, hogy nem, s sajna a régi fórumtopicot nem tudom visszahozni, csak kimásolni a szöveget...), részben a hazudozásomnak is köszönhető, hogy el lettem tanácsolva az egyetemtől. Mióta itthon vagyok Ladánybenén, s ha valaki jött hozzánk vendégségbe, olyankor, amikor nekem suliba kéne lennem, anyám rám parancsolt, hogy hazudjam azt, hogy vagy nagyon szarul vagyok, ezért nem mentem le Szegedre, vagy ha netán ezek a látogatások csütörtöki napon estek meg, akkor azt kell hazudnom, hogy pénteken nincs órám, ezért vagyok itthon hamarabb. Szal értitek? Anyum, aki sosem tűrte meg a hazugságot, parancsol rám, hogy hazudjak, csakhogy neki legyen tartása, büszkesége, becsülete? Cöhh...s persze, hogy ha vitába szállnék vele, megint meglenne rá a megfelelő válasza, s lenyomna. Erről, hogy miért nem vitázok vele, szintén volt egy kis...hmm..."vitám" Breggel. Tulajdonképpen, inkább arról, hogy miért nem állok már a sarkamra. Sajna én jobban ismerem anyumat és magamat...sokszor voltak már vele vitáim is...amikor tényleg az igazamért vitáztam vele, s mindig lenyomott. Ez legtöbbször ifjonc korszakomban esett meg (16-17 évesen). S talán annak a sok vitának is köszönhető, kihatott rám valamelyest, hogy nem tudok legtöbbször a sarkamra állni. S sajna ezért sem tudtam anno összejönni Breggel...de ez van, ilyen az élet, s ilyen vagyok én, így kell elfogadni. Hmm...pedig azt hittem, az elemileg azonos horoszkóp jegyek összeillenek egymással...de ez már asztrológia, amibe most nem bonyolódok bele :P. Vasárnap még egy családi ebédet ejtettünk meg apai nagyanyáméknál, s egy délutáni látogatást a lajosmizsei dédnagyanyámhoz (az idősek otthonába), ott persze összefutottunk az anyai nagyanyámékkal is, így sikeresen lerendeztük a nőnapot.
Hétfő hajnali kettőkor kezdődött Hollywoodban a 82. Oscar-gála, amit idén az RTL Klub nem adott le élőben -.-"! S mivel én a 75. óta folyamatosan nézem, így a mostanit sem hagyhatom ki, de az Internetnek köszönhetően ez a probléma is megoldódott x). Nem is húzom tovább a szót, íme a díjazottak:
Legjobb mellékszereplő: Christoph Waltz (Becstelen brigantyk)
Legjobb animációs film: Fel!
Legjobb betétdal: The Weary Kind (Crazy Heart)
Legjobb eredeti forgatókönyv: A bombák földjén
Legjobb animációs rövidfilm: Logorama
Legjobb rövid dokumentumfilm: Music by Prudence
Legjobb élőszereplős rövidfilm: The New Tenants
Legjobb smink és maszk: Star Trek
Legjobb adaptált forgatókönyv: Precious: Based on the Novel Push by Sapphire
Legjobb mellékszereplőnő: Mo'Nique (Precious: Based on the Novel Push by Sapphire)
Legjobb látványterv: Avatar
Legjobb jelmez: Az ifjú Viktória királynő
Legjobb hangvágás: A bombák földjén
Legjobb hang: A bombák földjén
Legjobb operatőr: Avatar
Legjobb eredeti filmzene: Fel!
Legjobb vizuális effektek: Avatar
Legjobb dokumentumfilm: The Cove
Legjobb vágás: A bombák földjén
Legjobb idegen nyelvű film: El secreto de sus ojos (Argentína)
Legjobb színész: Jeff Bridges (Crazy Heart)
Legjobb színésznő: Sandra Bullock (The Blind Side)
Legjobb rendező: Kathryn Bigelow (A bombák földjén)
Legjobb film: A bombák földjén
Igen...mint látható 6 Oscart zsebelt be a A bombák földjén c. film, melyet James Cameron, az Avatar rendezőjének az ex-felesége, Kathryn Bigelow rendezett.
Most sokaknak ez nagy pofára esés lehet, mert mennyire odavoltak az Avatarért, több mint 10 évnyi munka után se nem legjobb film, se nem legjobb rendező díj...de! Cameronban ugye ennek a filmnek a gondolata már 1994-ben megfogalmazódott, de várt az elkészítésével, mert tudta, hogy a technika fejlődni fog, s akkor sokkal jobban megcsinálhatja a filmet. S hát...így is lett...azt hiszem nem panaszkodhat, hisz ezt elérte...legjobb látványterv, vizuális effektek, operatőr.
Az Oscar történetében pedig először kapta nő a legjobb rendezés díjat. Nem azt mondom, hogy már csak ezért se járna Cameronnak a szobor...de ő ezt már elérte a Titaniccal.
S hogy miért a legjobb film A bombák földjén? Meg kell nézni, s aztán véleményt alkotni...mert gondolom, itt valamivel többen vannak, akik az Avatart látták, s dicsőítik, közben pedig most hallhatnak először a nyertes filmről. (Én bevallom, egyiket se láttam, de tervbe van véve xD...ez persze nem is azt jelenti, hogy csak azért nézem meg, mert mindkettő Oscart kapott...a félreértések elkerülése végett). Bár az Avatar trailerjét látva, sci-fi Pocahontasnak tűnik, erről volt is egy vitám az unokatesómmal. Állítása szerint Disney koppintotta a Pocahontast az Avatarról :D Csak mert hogy Cameron az Avatart már 1994-ben kitalálta, a rajzfilm meg 1995-ben jelent meg. No de mondtam, hogy gondolkozzon már, melyik tűnik mégis igazabb történetnek? :D Ő tovább kiállt az igaza mellett, mire nekem sikerült rácáfolnom egy Wikipédiás linkkel...szal ezt a játszmát nyertem Máté! :D
Kedden Kecskemétre mentünk a szüleimmel. Míg anyumék a földhivatalos ügyeiket intézték, addig engem leraktak a belvárosban, s elballagtam ahhoz a benzinkúthoz, ahol munkatársakat keresnek. Leadtam az önéletrajzot, a nő aki átvette, átolvasta, majd közölte, hogy a többit a főnökre bízzuk, s majd ő értesíteni fog. Azóta is teszi, s még az is folyamatban van, hogy közölje, hogy nem kellesz, te pöcs. Olyan nyílt és egyenes emberek élnek manapság ezen a halálra ítélt bolygón, hogy csak na.
Tegnap, hogy legyen valami elfoglaltságom, rákerestem egy novella kötetre, melyet Skeeter ajánkott a blogjában. Részben finn mitológia, komoly történetekkel s elbeszélésekkel, megfűszerezve egy kis humorral s könnyedséggel, szal nem kicsit kelltette fel az érdeklődésemet. Sajnos netes formátumban sehol sem találtam, így nem marad más, majd elbattyogok ismét Kecskemétre, a könyvtárba, hogy rákeressek. Így, hogy még se unatkozzak, letöltöttem ismét a heti Bleach részt...komolyan, már annyira nem bírok az unalommal, hogy már bármit képes vagyok elviselni, legyen az akár Inoue Orihime is akár xD. A feliratban az "ő" betűket átírta rövid "o"-ra a lejátszó. Először azt hittem, hogy megint kodek problémákkal küszködik a lejátszóm, de azért rákérdezve szóvá tettem a hírkommentekben. Erre egy felhasználó már úgy ugrott a torkomnak, mintha teljesen felháborodtam volna! -.-" Hogy mi bajom van vele, mi az, nem tudom kiolvasni? Meg hogy a fiúk nem szoktak igényt tartani az ékezetekre, meg hogy állítólag ez amolyan szlenges a "pc-nyelvben", hogy nem használunk ékezeteket. Miután elszámoltam 20-ig, megírtam a válaszomat, íme:
"Hali!
Látom te is egy IQ-betyár vagy...szerinted én hol problémáztam azon, vagy hol látod az írásomban azt a felháborodottságot, hogy bármikor is zavart az ékezet? -.-" Azt hiszem kérdést tettem fel...meg ha nem olvastad volna figyelmesen: "Ha bármi hibát találsz a feliratban, jelezd a kommenteknél! Köszönjük! " Szal lehet a kérdésemet akár jelzésnek is venni...
Szóval aki itt problémázik, az nem én vagyok...meg azért bocs, de magyar nyelvről van itt szó, nem pedig a "pc-nyelvről"...amúgy se hallottam még erről a kocka progis haverjaimtól, nem tom honnan vetted ezt, így csak arra tudok gondolni, hogy kissé baj van az írástudományoddal, de sebaj, az általános 1. osztály ezt még javítja x)...vagy pedig arra, hogy nem magyar nyelvű billentyűzetet használ az illető...de ez persze kizárt, ki lenne az az ostoba, aki egy magyar fansub oldalon angol billentyűzettel dolgozik? xD...OK, tudom hogy ez még megoldható, de akkor is...
Persze tévedhetek is, lehet, hogy te is a kockás prog-infósok táborát erősíted (a 19 éveddel elképzelhető hogy ilyen szakos egyetemista lehetsz x)), szal ha megmagyarázod nekem, akár egy linket ajánlva is a "pc-nyelvet", ahol az ékezetek hiányának lényegtelenségéről szól, akkor minden sérelmet visszavonok x) Addig kénytelen vagyok a fent említetteket hinni.
Lehet most befásodott, "tudatlan", hülye f@szkalapnak hinni...én csak értelmesen, privát módon lereagáltam a felháborodásodat, remélem te is hasonlóan fogsz eljárni a továbbiakban! x)
Üdv, s béke
Samu"
Szal lusta voltam röviden leírni, így a jó öreg CTRL+C és CTRL+V kombóhoz folyamodtam xD. Kevés mindenre tartok igényt, de az érthetőségre, főleg magyar írásbelileg és szóbelileg...azért már össze tudom kötni a bajuszt egyesekkel. De szerencsére nem csak nálam jelent meg ez a probléma, így Blocker (a BH egyik főadmina) újrakódolta a feliratot, s priviben is direkt engem kért meg, hogy nézzem meg, hogy jó-e. Össz-vissz két jelenetnél volt még probléma az "ő" betűkkel, utána már érdekes módon, ahol előkerültek, ott már rendesen kiírta. De sebaj, azért a két kis hibáért nem fogok újra "nyafogni"...külöben sem azt a tábort erősítem a BH-n xD.
No, mostanra ennyi, ha az este még lesz erőm, írok egy pár sort a mai napról...kezdetnek annyit: Hogy baszná szájba a természet az időjárást! (Röviden: Esik a hó! -.-")
Nos, kezdem a hétfőmmel. Ekkor ugyanis (részben anyum noszogatására) bementem Kecskemétre a munkaügyi hivatalba, s megnézni egy régi munkahelyemet, egy nyomdát, ahol még anno "diákmelót" végeztem (azért idézőjelesen, mert tulajdonképpen nem voltunk bejelentettek, csupán ismerős által tudtam ott dolgozni...mondjuk, feketén dolgoztam részben, na :D).
Először is a munkaügyi hivatal. A buszállomástól 15 percet gyalogoltam...s utóbb kiderült, hiába, de haladjunk szépen sorban. Az információs pulttól rögtön leküldtek az 'Álláskeresők Klubjába' vagy mi a fenébe. Kérdeztem az ottani hölgytől, hogy alkami munkavállalásra van e valahol lehetőség. Tájékoztatott, hogy alkalmi munkakínálat nagyon kevés van, s azt se szokták mindig a hivatalba regisztrálni. *Hurrá...*Ám mutatott pár kinyomtatott álláshirdetést, hogy azok közül böngésszek, hátha találok valamit, s majd szolgál további információval. Gyorsan átfutottam a lapokat, s ki is választottam rögtön 4 álláslehetőséget: egy eladóit egy gyorsbüfébe, egy pultos, egy állatgondozói s egy takarmányos állás (utóbbi kettőt a Vadaspark hirdette). Az első két állásra fiatal(!!!) nőket keresnek, a harmadikhoz állatgondozói végzettség kell, a negyedik meg épp megfelelt. Megadott egy nevet, s hogy személyesen kell érdeklődni. Emellett a hölgy ajánlott még egy irodai munkát, ahhoz egy emailt adott, ahova az önéletrajzot lehet küldeni. Miután ott végeztem, elindultam a Vadaspark felé, útba ejtve a nyomdát is. Mint kiderült, az meg már bezárt, s helyén egy másik cég alakult. Hosszas gyaloglás után kiértem a Vadasparkba, s a pénztárnál érdeklődtem. Ott a nő meg azt mondta nekem, hogy telefonon kell érdekődni, s időpontot egyeztetni. Szép...ezért gyalogoltam ennyit, s mire a buszmegállóba visszaértem, a talpamat alig éreztem, ráadásul lekéstem egy korábbi buszt, így várhattam 3/4 órát a következőre -.-". Mikor hazaértem, gyorsan elkértem apumtól a mobilját (mivel ő előfizetéses, én meg csóró kártyás vagyok xD), s felhívtam a férfit, akinél az állás felől lehetett érdeklődni. S mint kiderült, csak bejelentett munkanélküliket vesznek fel, mert utánuk kapják a támogatást. Szóval...a nagy semmire ment el szinte a fél délelőttöm és fél délutánom. Kissé búsan lefeküdtem, húztam is a lóbőrt 4 órán keresztül. Majd este vacsi, egy kis WoW, aztán megint alvás másnapig...
Tegnap szinte semmit nem csináltam...a szobám kitakarításán, netezésen, fordításon és WoW-ozáson kívűl. Utóbbit is nagyon hamar meguntam (2 óra játék után xD), s lényegében "malmoztam az ujjaimmal". Komolyan, tegnap kívántam vissza leginkább a sulis éveimet...nem, nem, nem az egyetemieket...s nem az általánost (ahhoz sok rossz emlék fűz)...hanem a gimnáziumot. S tudni kell, hogy amellett hogy egyházi suliba jártam (Piarista Gimnázium, Kecskemét), de csak fiúosztályok voltak. S azért egy ilyen közösségben élni sokkal másabb, sokkal felszabadultabb, sokkal nyitottabb, mint mondjuk egy koedukált gimiben. Itt csak fiús dumákról, témákról folyt a szó, s nem kellett azt hallgatnunk egész nap, hogy miről pletykálnak a csajok, vagy hogy éppen kinek milyen titkát tartják titokban...vagy beszélik ki :D. 11-re már sokkal jobban összekovácsolódtunk, már egy nagy család voltunk, s persze ehhez közrejátszottak a lelkigyakorlatok, közös programok, kirándulások. Azok a folyosón s erkélyen töltött ökörködések (s cigizések xD), az osztály "szétbarmolása", Kutya, az óriás Metropol-galacsin, a "seggbeszékezések"....(utóbbit jobb ha nem tudjátok meg, a fantáziátokra bízom xD). No és egyes tanárok "kiidegelése"...s persze csak olyannal szemben, aki megérdemelte ;D....mint pl.: a magyartanárral...az angol tanárnőmmel...a francia és társadalomismeretek tanárnővel...a matek fakt tanárral...a rajztanárral...s néha szegény német és biosz fakt tanárral :D (na jó, utóbbival kicsit gyakoribb volt, főleg inkább10-ben föciórákon xP). S hogy ne nagyon orientálódjunk a saját nemünk felé (xD...hú, de szépen megfogalmaztam a 'hogy ne legyünk buzik'-at xD), volt egy testvérosztályunk, ahol mily meglepő, csak csajok jártak :D. Igazából kettő volt, de az elsővel, a pesti patrónásokkal egy buli végett gyorsan megromlott a kapcsolat, s az osztályfőnökük annyira pingvin volt (az apáca szlengül ;D), hogy nem kívánta tovább ápolni a kapcsolatot. Így kerültek képbe a kecskeméti angolkisasszonyok (ők maguk nem voltak azok, csak maga a suli neve volt hogy Congregatio Jesu (Angolkisasszonyok) Ward Mária Leánygimnáziuma és Kollégiuma...vagy röviden C.J. :D). Ő velük sokkal több közös programot tudtunk szervezni, sokkal kultúráltabban...s persze jobban is éreztük magunkat velük, ráadásul velünk egyidősek voltak (a pesti patrónások nálunk egy évvel fiatalabbak voltak). Szóval a tegnapi napom ilyen nosztalgiázással telt...még Csány, a magyar tanár órájára is visszakívánkoztam, akármennyire gyűlölt volt a szememben...no de ezt nem is részletezem ki, tán majd egy másik bejegyzésemben, az érettségi közeledtével ;)...
S a mai napom szintén egy kis házi melóval, pontosabban fahordással telt. Kellőképpen feltöltöttem a kazánt, talán vasárnapig nem is kell majd ezzel bajlódnom x). Ma furcsa elhatározásból, letöltöttem az e heti Bleach részt...filler részek lévén már egy ideje nem követem az animét (pontosan a 247. résztől, odáig érdekesnek találtam a fillert, a többi már nem nagyon foglalkoztatott). Talán a megszokás hatalma vagy mi. S fura, de nem bántam meg megnézni a mai részt. Kazeshiniről szólt (más, nem a témában mozgó olvasóimnak most nem részletezem különösképp, majd azt is egyszer egy másik postban :P), aki mint a 'gyilkolás élhajhásza' ma 'kezes báránnyá' vált mestere, Hisgai kezében. S hogy miként sikerült ezt elérni? Egy kisbaba térítette jobb belátásra a zanpakutou-t (lélekölő kardot, csakhogy mégis értsék egyesek xP), akit meg kellett védelmeznie. Azaz egész nap a bébicsősz szerepét játszotta, miközben várt a megfelelő pillanatra, hogy mesterével újra megküzdhessen "életre-halálra". S a babával eltöltött idő tudatosult meg Kazeshiniben, hogy mi is Hisagi célja, szándékai, miért is harcol (részben ugyebár, mert manga szerint másért leginkább xP). S miután a mester legyőzte a fegyverét, Hisagi csak ennyit mondott: "Hogy másokat védelmezzünk." Szóval, a mai részt nem bántam meg, volt mondanivalója, s kissé megható volt látni, ahogy egy zord külsejű, a pókemberes Zöld Manóhoz hasonlatos pacák hogy kötődik egy kisbabához :). A délután folyamán még anyuval Skype-on beszéltünk keresztanyámmal, s anyum javaslatára, beadtam a jelentkezést a McDonaldshoz is. Remélem onnan már küldenek valamilyen értesítést még akkor is, ha nem vesznek fel...nem úgy mint az előzőeknél.
A munkákkal kapcsolatban még: igaz, ezt már Grimm pajtival félig meddig kibeszéltem, de itt is szóvá teszem. Miért CSAK nőket keresnek egy gyorsbüfés vagy pultos állásba? Miért alkalmatlan erre egy férfi? De persze úgy is tudom rá a választ (s remélem ti is kapirsgáljátok ;D), s itt nyilvánul meg az emberi társadalom újabb diszkriminációja...s mondhatni "önzősége". Kérdem én, miben ügyetlenebb egy férfi egy hamburger összeállításában? Vagy sörcsapolásban? Vagy italok kihordásában? Apum is pincér, az ő vére folyik bennem, tehát mondhatjuk hogy volt mit örökölnöm...s persze nem is vagyok tapasztalatlan, mert nem egyszer segítettem szomszédomék sörsátrában falunapok alkalmával. Akkor miért nem? A választ s blogom írását eme mondattal zárom: Mi férfiak, -s legalábbis legtöbbször én-, sokszor sz*punk az életben, de úgy ahogy "kérik", arra nem leszünk hajlandóak a büdös életben soha!
Tegnap este, a kecskeméti városi sportcsarnokban részt vettem életem 3. Kárpátia koncertjén egy gimis jóbarátommal, Sendula Gergellyel (továbbiakban csak Spungyi), barátnőjével, 2 testvérével, s egy kerekegyházi barátunkkal, Bencével (továbbiakban Piro).
Utóbbi emberkével épp a buszmegállóban futottam össze, miután a benei buszról leszállva megvettem az aznap esti kék Viceroy-omat (nehéz idők járnak, így a Pall Mall ideje lassan lejár sajna). Mondta, hogy hozott 2 üveg házipálinkát...meggyet...s azzal büszkélkedett, hogy a saját két kezével szedte xD. Spungyiékhoz érve megittunk 3 kupicával, bemelegítés gyanánt. Hát...festékmaró, röviden jellemezve...no, akkor milyen lett volna, ha Piro maga is főzi ki xD. Közben megérkezett Spungyi barátnője is, s miután mindenki indulásra készen állt, útnak indultunk a..........Buszos Kocsmába! xD Nem, nem, először még jobban bemelegítettünk, s az idő is fiatal, fél 8 volt, mikor a kocsmába betértünk (a koncert 9-kor kezdődött, s nem nagyon voltunk kíváncsiak a vendég zenekarra). Néhány korsó hűsítő folyékony kenyér (azaz sör xD) elfogyasztása után már csak ideje volt útnak indulni negyed 9-kor, hisz a sportcsarnokba gyalog kb. félórás az út. S hogy addig se fázzunk, Piro pálinkáját gyorsan benyakaltuk. :D
Már ott voltunk a Sportcsarnok közelében lévő McDonald's-nál, mikor Anna (Spungyi húga) és Piro úgy döntöttek, hogy ők még átugranak a szintén közelben lévő áruházba piáért...persze később kiderült, fölöslegesen, csak az időt húzták, ráadásul Anna foglalta le a jegyeket is, így a jegypénzek is nála voltak. Amíg ők távol voltak, Spungyi és én megettünk fejenként 3 sajtburget (nem laktunk jól, de legalább valami felszívta az alkoholt, mert addig éhgyomorra ittunk xD). Annék 9-re értek vissza...s már a koncert is elkezdődött, mikor sorba álltunk (kihallattszott a Kárpátok zengjetek c. nóta, innen tudtuk).
Mikor a jegykezelés megvolt, célba vettük a csarnokot, s vmi jó állóhelyet/nézőpontot kerestünk. Nem tartott sokáig, elöl jobb szélen még nagy volt az üresedés, oda "befészkeltük" magunkat. A kabátokat a közelben lévő korlátra raktuk le, így ezekért sem kellett aggódnunk, kellő távolságban "megfigyelés" alatt voltak. A koncert alatt még 2 doboz sört legurítottam, Piro emellett még egy 3+2-es nagyfröccsöt, neki ennyi elég is volt, teljesen részeg lett xD. (Mi még Spungyival józanok voltunk hozzáképest, pedig ugyannyi mennyiséget ittunk xD).
A koncert folyamán sok régi s számomra új (ez csak annyit tesz, hogy az utóbbi 4 albumuk nincs meg nekem, így azokról a számokat csak hébe-hóba hallottam Károlyi koleszos összejövetelekkor) dalok felcsendültek, mint pl. a Magyar baka (aki kedveli Bramhs - Magyar tácok 5. felvonását, annak érdemes belehallgatnia ;)), a Ballada, a Civitas Fortissima, a Pálinka, a Veterán, a Felvidéki táj, a Székely himnusz, a Délvidéki szél...hogy csak egy párat a felsorolásból...ám van 3 szám, amit szeretnék mégis kiemelni:
1. Ébredj Magyar!
Ez amolyan buzdító jellegű szám, igazából Spungyi barátom kedvenc száma :D. Csak míg a nála dolgozott a sör vízhajtó hatás, addigra elkezdődött ez a szám, amit nagyon felakart venni. Így rám maradt a feladat :D.
2. Rongyos gárda
Mint maga a címe is mutatja, a szám az I. világháború után létrejött önszerveződő fegyveres csoportról szól, kik főbb céljai a kommunizmussal szembeni ellenállás és a Sopron környéki területek megtartása voltak (részben ezért is került sorra 1921-ben Sopronban a népszavazáshoz, melyek után a "Hűség városa" címet viseli). Na de most ennyit a történelemről, maga a szám s a mondanivalója szép. Ez a szám egy nagyon kedves lányismerősömnek a kedvence. Mikor a koncerten felhangozott, Ő reá is gondolva, szintén felvettem a mobilommal ezt a számot. x)
3. Magyarnak születtem
Eme szám a szintetizátor-játéka mellett a mondanivalója is nagyon jó. Ez olyan szám, amit, ha egyszer kikerülök külföldre dolgozni, s eme szám felcsendül, eszembe juttatja, ki is vagyok valójában, s hova is tartozom. Tehát ez amolyan külföldön élő magyaroknak szóló szám, ám szó esik néhány erényről is.
Egy jó kétórás koncert után visszaindultunk Spungyiékhoz. Szerencsére Piro is még annyira tudott magáról, hogy nem kellett támogatni :D. Még éjfélkor bekaptunk egy-egy szendvicset, mert rohadtul megéheztünk, egy cigi...majd alvás másnap 10-ig, amikor is egy kis fejfájással küszködve, cuccaim összeszedése után hazaindultam a legközelebb induló buszommal.
Kárpátia...egyesek amint meghallják eme együttes nevét, rögtön a "Magyar Gárda", "kisebbségi bűnözés", "bőrfejűek", "rasszizmus", "neonácizmus", meg egyéb hasonló csúnya szavak jutnak eszükbe. Pedig félreértés ne essék, a 'hungarizmus' és pl a 'rasszizmus' két különböző kifejezés. S az együttes szerintem az előbbit képviseli jelentősen. Pusztán hazafiasságról, magyar történelemről, haza s persze tegyük itt hozzá, régi nagy Magyaroszág szeretetről van szó, s részben már utóbbinál kezdődnek a viták, hogy 'Vesszen Trianon!', akkor már legyen újra nagy Magyarország, s akkor ők már neonácik, mert a régi rendet akarják visszaállítani. Az emberek néha tényleg elgondolkodhatnának a szavak jelentésén. Hisz pl. 'neonácizmusnak' is van egy ideológiája, ami teljesen eltér a magyar felfogástól. Jó, persze, nem tudjuk visszaállítani, ami történt, megtörtént, bele kell törődnünk. Én is eme oldalt képviselem, ők pedig a "nyíltan felvállalósok". De én is ugyanúgy szeretem a hazámat, Magyarországot, mint ők. Én is szeretem Erdélyt, s többi volt magyarországi területet, ahol eddig jártam, mint ők. Én is büszke vagyok a történelmünkre, mint ők. Büszke vagyok, hogy itt születtem...mint ők. Most eme tulajdonságokért rossz emberek lennénk? Mert akkor ennyi erőből minden magyar az.
Summa summarum: A "buta nép" továbbra is 'szélsőjobboldali fasisztáknak' nevezei a zenekart, s a rajongóit, s habár utóbbiak közül néhányan olykor sajnos tényleg elvetik a sulykot, a nagyja szeme előtt mégis eme gondolat lobog: "A hazáért élni!"
Szerintem ennyi....
Miért is ez a címe a bejegyzésnek? Hát itt a magyarázat:
Lezárult az egyetemi korszakom. Igen, sajnos, többek nagy bánatára. Persze részben én is búsulok, és hibás is vagyok, hogy nem tanultam eleget...de abból a tárgyból, aminek harmadszori sikertelensége miatt megszüntették a hallgatói jogviszonyomat...na abból igenis tudtam egy kettes szintet...még az utolsó vizsgalehetőségemnél is...de hát döntse már el a tanár hogy most szóbeliztet vagy írásbeliztet! Mert ugyanis a vizsga szóban volt, de úgy kéri vissza a tételkidolgozást, mintha esszét írnál. Én meg persze vázlatpontoztam, az is elég, csak ránézek a bejegyzésre, s mondom az anyagot. Így is volt, de a tanárnak mégse volt elég a vázlatpontozásaim. S mivel 2 tantárgyról volt szó (vicces, hogy persze mindkettőt ugyanaz a tanár tartja), amit harmadjára vettem fel, s nem sikerültek, így a dékáni méltányosságit (ami egy vizsgaidőszakon túli vizsgalehetőséget biztosít) sem kaptam meg.
Persze kicsit magamba estem, s féltem is, hogy mihez kezdek eztán, hogy lehet végleg itthagyok mindenkit és mindent, akik/amik Szegedhez kötnek. De ezzel csak nem segítek magamon, az élet folyik tovább, ha most egy kicsit keményebben is, de mozgásban kell maradnom. Az újrafelvételi megtörtént, még időben (február 15-én, délután, online :D). Folyik a munkakeresés is, habár kevés sikerrel, de ez csak arra ösztönöz, hogy tovább, még keményebben kutakodjak. S most itt tartok...egy új fejezetet nyitva az életemben.
Részben ezért is kezdtem el én is bloggolni. Részben, mert sok ismerősöm is bloggol, s megfertőzött engem is a "blog-mánia" :D. Részben, ahogy a blogom címe is sejteti, arra fogom használni, mint a Harry Potter könyvekben a 'merengő' nevezetű mágikus tárgyat :D. S ezért az ötletért köszönetet mondok Skeeter ismerősömnek, ki a minap így ajánlotta nekem a blog írást: "Írj blogot, jó kiadni a felesleges felgyülemlett gondolatok fékeveszett áradatát." Azt hiszem, így már egyértelművé vált a blog címe ;). S igen...fogok az agyamat túlcsorduló emlékekkel szolgálni...s néha kissé filozofikus, merengő, tanulságot levonó írásnemben.
Nos, itt az idő. Lássunk hozzá a megnyitáshoz...
