Miért is ez a címe a bejegyzésnek? Hát itt a magyarázat:
Lezárult az egyetemi korszakom. Igen, sajnos, többek nagy bánatára. Persze részben én is búsulok, és hibás is vagyok, hogy nem tanultam eleget...de abból a tárgyból, aminek harmadszori sikertelensége miatt megszüntették a hallgatói jogviszonyomat...na abból igenis tudtam egy kettes szintet...még az utolsó vizsgalehetőségemnél is...de hát döntse már el a tanár hogy most szóbeliztet vagy írásbeliztet! Mert ugyanis a vizsga szóban volt, de úgy kéri vissza a tételkidolgozást, mintha esszét írnál. Én meg persze vázlatpontoztam, az is elég, csak ránézek a bejegyzésre, s mondom az anyagot. Így is volt, de a tanárnak mégse volt elég a vázlatpontozásaim. S mivel 2 tantárgyról volt szó (vicces, hogy persze mindkettőt ugyanaz a tanár tartja), amit harmadjára vettem fel, s nem sikerültek, így a dékáni méltányosságit (ami egy vizsgaidőszakon túli vizsgalehetőséget biztosít) sem kaptam meg.
Persze kicsit magamba estem, s féltem is, hogy mihez kezdek eztán, hogy lehet végleg itthagyok mindenkit és mindent, akik/amik Szegedhez kötnek. De ezzel csak nem segítek magamon, az élet folyik tovább, ha most egy kicsit keményebben is, de mozgásban kell maradnom. Az újrafelvételi megtörtént, még időben (február 15-én, délután, online :D). Folyik a munkakeresés is, habár kevés sikerrel, de ez csak arra ösztönöz, hogy tovább, még keményebben kutakodjak. S most itt tartok...egy új fejezetet nyitva az életemben.
Részben ezért is kezdtem el én is bloggolni. Részben, mert sok ismerősöm is bloggol, s megfertőzött engem is a "blog-mánia" :D. Részben, ahogy a blogom címe is sejteti, arra fogom használni, mint a Harry Potter könyvekben a 'merengő' nevezetű mágikus tárgyat :D. S ezért az ötletért köszönetet mondok Skeeter ismerősömnek, ki a minap így ajánlotta nekem a blog írást: "Írj blogot, jó kiadni a felesleges felgyülemlett gondolatok fékeveszett áradatát." Azt hiszem, így már egyértelművé vált a blog címe ;). S igen...fogok az agyamat túlcsorduló emlékekkel szolgálni...s néha kissé filozofikus, merengő, tanulságot levonó írásnemben.
Nos, itt az idő. Lássunk hozzá a megnyitáshoz...