2010. február 28., vasárnap

Kárpátia koncert...s a mai felfogás


Tegnap este, a kecskeméti városi sportcsarnokban részt vettem életem 3. Kárpátia koncertjén egy gimis jóbarátommal, Sendula Gergellyel  (továbbiakban csak Spungyi), barátnőjével, 2 testvérével, s egy kerekegyházi barátunkkal, Bencével (továbbiakban Piro).

Utóbbi emberkével épp a buszmegállóban futottam össze, miután a benei buszról leszállva megvettem az aznap esti kék Viceroy-omat (nehéz idők járnak, így a Pall Mall ideje lassan lejár sajna). Mondta, hogy hozott 2 üveg házipálinkát...meggyet...s azzal büszkélkedett, hogy a saját két kezével szedte xD. Spungyiékhoz érve megittunk 3 kupicával, bemelegítés gyanánt. Hát...festékmaró, röviden jellemezve...no, akkor milyen lett volna, ha Piro maga is főzi ki xD. Közben megérkezett Spungyi barátnője is, s miután mindenki indulásra készen állt, útnak indultunk a..........Buszos Kocsmába! xD Nem, nem, először még jobban bemelegítettünk, s az idő is fiatal, fél 8 volt, mikor a kocsmába betértünk (a koncert 9-kor kezdődött, s nem nagyon voltunk kíváncsiak a vendég zenekarra). Néhány korsó hűsítő folyékony kenyér (azaz sör xD) elfogyasztása után már csak ideje volt útnak indulni negyed 9-kor, hisz a sportcsarnokba gyalog kb. félórás az út. S hogy addig se fázzunk, Piro pálinkáját gyorsan benyakaltuk. :D

Már ott voltunk a Sportcsarnok közelében lévő McDonald's-nál, mikor Anna (Spungyi húga) és Piro úgy döntöttek, hogy ők még átugranak a szintén közelben lévő áruházba piáért...persze később kiderült, fölöslegesen, csak az időt húzták, ráadásul Anna foglalta le a jegyeket is, így a jegypénzek is nála voltak. Amíg ők távol voltak, Spungyi és én megettünk fejenként 3 sajtburget (nem laktunk jól, de legalább valami felszívta az alkoholt, mert addig éhgyomorra ittunk xD). Annék 9-re értek vissza...s már a koncert is elkezdődött, mikor sorba álltunk (kihallattszott a Kárpátok zengjetek c. nóta, innen tudtuk).

Mikor a jegykezelés megvolt, célba vettük a csarnokot, s vmi jó állóhelyet/nézőpontot kerestünk. Nem tartott sokáig, elöl jobb szélen még nagy volt az üresedés, oda "befészkeltük" magunkat. A kabátokat a közelben lévő korlátra raktuk le, így ezekért sem kellett aggódnunk, kellő távolságban "megfigyelés" alatt voltak. A koncert alatt még 2 doboz sört legurítottam, Piro emellett még egy 3+2-es nagyfröccsöt, neki ennyi elég is volt, teljesen részeg lett xD. (Mi még Spungyival józanok voltunk hozzáképest, pedig ugyannyi mennyiséget ittunk xD).

A koncert folyamán sok régi s számomra új (ez csak annyit tesz, hogy az utóbbi 4 albumuk nincs meg nekem, így azokról a számokat csak hébe-hóba hallottam Károlyi koleszos összejövetelekkor) dalok felcsendültek, mint pl. a Magyar baka (aki kedveli Bramhs - Magyar tácok 5. felvonását, annak érdemes belehallgatnia ;)), a Ballada, a Civitas Fortissima, a Pálinka, a Veterán, a Felvidéki táj, a Székely himnusz, a Délvidéki szél...hogy csak egy párat a felsorolásból...ám van 3 szám, amit szeretnék mégis kiemelni:

1. Ébredj Magyar!


Ez amolyan buzdító jellegű szám, igazából Spungyi barátom kedvenc száma :D. Csak míg a nála dolgozott a sör vízhajtó hatás, addigra elkezdődött ez a szám, amit nagyon felakart venni. Így rám maradt a feladat :D. 

2. Rongyos gárda


Mint maga a címe is mutatja, a szám az I. világháború után létrejött önszerveződő fegyveres csoportról szól, kik főbb céljai a kommunizmussal szembeni ellenállás és a Sopron környéki területek megtartása voltak (részben ezért is került sorra 1921-ben Sopronban a népszavazáshoz, melyek után a "Hűség városa" címet viseli). Na de most ennyit a történelemről, maga a szám s a mondanivalója szép. Ez a szám egy nagyon kedves lányismerősömnek a kedvence. Mikor a koncerten felhangozott, Ő reá is gondolva, szintén felvettem a mobilommal ezt a számot. x)

3. Magyarnak születtem


Eme szám a szintetizátor-játéka mellett a mondanivalója is nagyon jó. Ez olyan szám, amit, ha egyszer kikerülök külföldre dolgozni, s eme szám felcsendül, eszembe juttatja, ki is vagyok valójában, s hova is tartozom. Tehát ez amolyan külföldön élő magyaroknak szóló szám, ám szó esik néhány erényről is.

Egy jó kétórás koncert után visszaindultunk Spungyiékhoz. Szerencsére Piro is még annyira tudott magáról, hogy nem kellett támogatni :D. Még éjfélkor bekaptunk egy-egy szendvicset, mert rohadtul megéheztünk, egy cigi...majd alvás másnap 10-ig, amikor is egy kis fejfájással küszködve, cuccaim összeszedése után hazaindultam a legközelebb induló buszommal.

Kárpátia...egyesek amint meghallják eme együttes nevét, rögtön a "Magyar Gárda", "kisebbségi bűnözés", "bőrfejűek", "rasszizmus", "neonácizmus", meg egyéb hasonló csúnya szavak jutnak eszükbe. Pedig félreértés ne essék, a 'hungarizmus' és pl a 'rasszizmus' két különböző kifejezés. S az együttes szerintem az előbbit képviseli jelentősen. Pusztán hazafiasságról, magyar történelemről, haza s persze tegyük itt hozzá, régi nagy Magyaroszág szeretetről van szó, s részben már utóbbinál kezdődnek a viták, hogy 'Vesszen Trianon!', akkor már legyen újra nagy Magyarország, s akkor ők már neonácik, mert a régi rendet akarják visszaállítani. Az emberek néha tényleg elgondolkodhatnának a szavak jelentésén. Hisz pl. 'neonácizmusnak' is van egy ideológiája, ami teljesen eltér a magyar felfogástól. Jó, persze, nem tudjuk visszaállítani, ami történt, megtörtént, bele kell törődnünk. Én is eme oldalt képviselem, ők pedig a "nyíltan felvállalósok". De én is ugyanúgy szeretem a hazámat, Magyarországot, mint ők. Én is szeretem Erdélyt, s többi volt magyarországi területet, ahol eddig jártam, mint ők. Én is büszke vagyok a történelmünkre, mint ők. Büszke vagyok, hogy itt születtem...mint ők. Most eme tulajdonságokért rossz emberek lennénk? Mert akkor ennyi erőből minden magyar az.

Summa summarum: A "buta nép" továbbra is 'szélsőjobboldali fasisztáknak' nevezei a zenekart, s a rajongóit, s habár utóbbiak közül néhányan olykor sajnos tényleg elvetik a sulykot, a nagyja szeme előtt mégis eme gondolat lobog: "A hazáért élni!"

Szerintem ennyi....

2010. február 26., péntek

Egy korszak lezárult...s egy új kezdődik

Miért is ez a címe a bejegyzésnek? Hát itt a magyarázat:

Lezárult az egyetemi korszakom. Igen, sajnos, többek nagy bánatára. Persze részben én is búsulok, és hibás is vagyok, hogy nem tanultam eleget...de abból a tárgyból, aminek harmadszori sikertelensége miatt megszüntették a hallgatói jogviszonyomat...na abból igenis tudtam egy kettes szintet...még az utolsó vizsgalehetőségemnél is...de hát döntse már el a tanár hogy most szóbeliztet vagy írásbeliztet! Mert ugyanis a vizsga szóban volt, de úgy kéri vissza a tételkidolgozást, mintha esszét írnál. Én meg persze vázlatpontoztam, az is elég, csak ránézek a bejegyzésre, s mondom az anyagot. Így is volt, de a tanárnak mégse volt elég a vázlatpontozásaim. S mivel 2 tantárgyról volt szó (vicces, hogy persze mindkettőt ugyanaz a tanár tartja), amit harmadjára vettem fel, s nem sikerültek, így a dékáni méltányosságit (ami egy vizsgaidőszakon túli vizsgalehetőséget biztosít) sem kaptam meg.

Persze kicsit magamba estem, s féltem is, hogy mihez kezdek eztán, hogy lehet végleg itthagyok mindenkit és mindent, akik/amik Szegedhez kötnek. De ezzel csak nem segítek magamon, az élet folyik tovább, ha most egy kicsit keményebben is, de mozgásban kell maradnom. Az újrafelvételi megtörtént, még időben (február 15-én, délután, online :D). Folyik a munkakeresés is, habár kevés sikerrel, de ez csak arra ösztönöz, hogy tovább, még keményebben kutakodjak. S most itt tartok...egy új fejezetet nyitva az életemben.

Részben ezért is kezdtem el én is bloggolni. Részben, mert sok ismerősöm is bloggol, s megfertőzött engem is a "blog-mánia" :D. Részben, ahogy a blogom címe is sejteti, arra fogom használni, mint a Harry Potter könyvekben a 'merengő' nevezetű mágikus tárgyat :D. S ezért az ötletért köszönetet mondok Skeeter ismerősömnek, ki a minap így ajánlotta nekem a blog írást: "Írj blogot, jó kiadni a felesleges felgyülemlett gondolatok fékeveszett áradatát." Azt hiszem, így már egyértelművé vált a blog címe ;). S igen...fogok az agyamat túlcsorduló emlékekkel szolgálni...s néha kissé filozofikus, merengő, tanulságot levonó írásnemben.

Nos, itt az idő. Lássunk hozzá a megnyitáshoz...